Egy építkezés esetén rengeteg törvényi előírás van, aminek meg kell felelni, például az sem mindegy, hogy miképp történik oldalhatáron álló beépítéskor a kerítés elhelyezése. A bonyolult jogszabályok értelmezése pedig a laikusok számára igencsak feladja a leckét.
Építkezés régen és ma
50-100 évvel ezelőtt még közel sem volt olyan szigorúan szabályozott az építőipar, mint manapság. Nagyszüleink idejében még semmi meglepő nem volt abban, ha vidéken egy fiatal pár a saját kezével, a rokonok, ismerősök bevonásával építette fel a házát, gyakran bontott, innen-onnan összeszedett téglákból.
Vagy ha még régebbre megyünk vissza az időben, akkor ott vannak a vályogházak, amiket a lakók szintén maguk építettek fel, és valljuk be, a többség valamit nagyon is jól csinált, ugyanis sok ilyen régi parasztház a mai napig lakható állapotban van.
Ezeknél a fajta építkezéseknél nem voltak olyan megkötések, hogy a falaknak tökéletesen egyenesnek kell lennie, vagy hogy minden saroknak pontos derékszöget kell bezárnia. Persze ez egy későbbi felújítás során okozhat némi fejtörést a szakembereknek, akiknek már a jelenlegi szabályok szerint kell dolgozniuk.
Hisz napjainkban már közel sem ilyen időket élünk, aki manapság építkezésbe fog, az megbíz egy generálkivitelezőt, aki a megfelelő szakemberek bevonásával és a hatályos jogszabályok figyelembevételével menedzseli a munkálatokat. Az előírások pedig rengeteg dologra kitérnek, nemcsak magára az épületre, hanem még a kerítés elhelyezésére is.
Kerítés építése: az általános szabályok
Ha az építkezés manapság ennyire szigorú szabályokhoz kötött, akkor ne higgyük, hogy a kerítés ez alól kivétel jelent.
Hiába a saját tulajdonunk a telek, mégsem telepíthetünk rá akármilyen kerítést, hanem meg kell felelnünk a település helyi előírásainak, ha pedig ilyen nincs, akkor pedig az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) rendelkezéseinek.
Ezek dióhéjban a következők:
A telek határain építhető kerítés (építHETő, de alapesetben nem kötelező! Ezt a szabályt viszont az önkormányzatok gyakran felülírják.)
A kerítésnek a telken belül kell állnia, a kapu nem nyílhat az utca felé.
Amennyiben elrendelik a kerítés építését, a telek tulajdonosa az elülső (utca felőli) határon, innen nézve a jobb oldalon, és a hátsó határ jobb oldalán a felezővonalig köteles kerítést építeni és fenntartani.
A telken belül az egymástól elválasztott részeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel lehet elhatárolni.
Elrendelés nélkül létesített kerítést bármikor szabadon el lehet bontani vagy lecserélni.
Hogyan befolyásolja az oldalhatáron álló beépítés a kerítés elhelyezését?
Nos, az a helyzet, hogy még erre is létezik egy külön előírás, amely a következő: “Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén – a helyi szokásoknak megfelelően – az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.”
Hű, micsoda hosszú és bonyolultan megfogalmazott mondat! Próbáljuk meg egy kicsit kibogozni. Kezdjük talán azzal, hogy egyáltalán mit jelent az, hogy oldalhatáron álló beépítés. Nagyon egyszerűen azt, hogy a ház a teleknek az egyik oldalhatárára épült.
Ez az építkezési mód a régi parasztházak idejéből maradt fenn, amikor is jellemzőek voltak a keskeny és hosszú (úgynevezett nadrágszíj) telkek. Ezeket úgy lehetett a leghelytakarékosabban kihasználni, ha a ház az egyik oldalhatárra épült, így maradt egy nagyobb összefüggő zöldterület, ahol ki lehetett alakítani konyhakertet, esetleg istállókat, gazdasági épületeket létesíteni. Ezt nevezzük fésűs beépítési módnak, ami hazánkban meglehetősen gyakori.
De vajon mindenki szabadon dönti el, hogy melyik oldalhatárra akar építkezni? Nem teljesen. Ha ugyanis egy adott szakaszon minden ház a telek bal oldalán van, akkor mi is csak ide építkezhetünk. Új, még beépítetlen tömb esetén célszerű az északi tájolástól jobban eltérő oldalt választani.
S mi a helyzet a kerítéssel? A jogszabály szerint “az oldalkerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik.”. Vagyis ha a ház a telek bal oldalán áll, akkor az általános előírásoktól eltérően a bal oldali telekhatáron, és a hátsó határ bal felén kell gondoskodni a kerítés telepítéséről és fenntartásáról.
Mint látható, a kerítésépítés jogi szabályozása egyáltalán nem egyszerű, ezért minden olvasónknak azt javasoljuk, hogy feltétlenül egyeztessenek egy szakemberrel, mielőtt belevágnának az munkálatokba! Ha pedig mindez már tisztázódott, akkor leadhatják megrendelésüket elérhetőségeinken az alapanyagokra.
Magyar 
English